8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet
a Közösségi - és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról
A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belkereskedelmi miniszterrel, az építésügyi- és városfejlesztési miniszterrel, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével, a Kisiparosok Országos Szervezetével, a Kiskereskedők Országos Szervezetével és a szövetkezetek országos érdek-képviseleti szerveivel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § A Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatát (a továbbiakban: KLÉSZ) e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § (1) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell az ott meghatározott
a) kommunális-, lakó- és egyéb épületekre, fogyasztási helyekre, illetve fogyasztói vezetékhálózatokra és ezek
- tervezőjére,
- beruházójára,
- kivitelezésével, bővítésével, átalakításával, karbantartásával foglalkozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], kisiparosokra, gazdasági munkaközösségekre (a továbbiakban együtt: kivitelező),
- tulajdonosára, kezelőjére, üzemeltetőjére (a továbbiakban együtt: ingatlankezelő),
b) a kommunális-, lakó- és egyéb épületekben, illetve fogyasztási helyen üzemeltetett fogyasztóberendezésekre és azok
- üzemeltetőjére, használójára (a továbbiakban: fogyasztó),
- kölcsönzésével foglalkozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], magánkereskedőre (a továbbiakban együtt: kölcsönző vállalat),
- javításával, karbantartásával, átalakításával foglalkozó gazdálkodó szervezetre, gazdasági munkaközösségre, kisiparosra (a továbbiakban együtt: karbantartó vállalat),
- használt áruként való értékesítésével (vétel-eladás) foglalkozó gazdálkodó szervezetre, magánkereskedőre (használtcikk-kereskedő, műszaki kereskedő, rádió-villamossági kereskedő, barkácskereskedő; a továbbiakban együtt: használtcikk-kereskedő).
(2) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell az áramszolgáltató vállalatokra is.
(3) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell olyan kommunális- és lakóépület esetén is, amely villamos energia ellátását nem közvetlenül az áramszolgáltató kezelésében levő elosztóvezetékről kapja. Ebben az esetben az áramszolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket a kommunális-, vagy lakóépület közvetlen ellátását szolgáló villamoshálózat kezelőjére is alkalmazni kell.
(4) A KLÉSZ-t az Ipari Közlönyben és az érdekelt minisztériumok hivatalos lapjában kell közzétenni.
3. § A KLÉSZ előírásai megtartásának hatósági ellenőrzése - külön jogszabály értelmében - a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1964. (IX. 9.) NIM rendelet, valamint az azt módosító 7/1978. (X. 25.) NIM rendelet és az azzal kiadott „Érintésvédelmi Rendszabály” hatályát veszti.
(2) A KLÉSZ 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat csak 1984. január 1-jétől kell alkalmazni.
Mellékelt a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelethez
Kommunális- és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata (KLÉSZ)
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. § (1) A KLÉSZ a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakozó kommunális-, lakó- és egyéb épületek, fogyasztási helyek, fogyasztói vezetékhálózatok és fogyasztóberendezések érintésvédelme létesítésére és ellenőrzésére ad előírásokat.
(2) A KLÉSZ-t együtt kell alkalmazni a vonatkozó állami szabványokkal és műszaki előírásokkal.
2. § (1) A KLÉSZ alkalmazásánál irányadó fogalmakat a (2)-(6) bekezdések, továbbá az MSZ 172/1 és az MSZ 477 szabványok, valamint a Villamos-Energia Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: VKSZ) tartalmazzák.
(2) A KLÉSZ alkalmazásában:
a) Lakóépület: közvetlenül a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról (a továbbiakban: elosztóhálózat) ellátott és alaprendeltetése szerint
- lakóépület,
- üdülőépület,
- otthonház
abban az esetben is, ha az alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: üzlet, műhely) is van benne, továbbá
- az előbbiek elhelyezésére szolgáló, illetve alkalmas telek;
b) Kommunális épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott és alaprendeltetése szerint az a) pontba nem tartozó valamennyi épület - a c) pontban meghatározott kivételével - úgymint
- igazgatási és irodaépület,
- szociális épület (bölcsőde, csecsemőotthon, szociális otthon),
- egészségvédelmi épület (gyógykezelő épület, orvosi rendelő),
- művelődési épület (színház, mozi, kultúrház stb.),
- oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelőotthon, sportlétesítmények),
- ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha, szálloda, üdülőszálló)
abban az esetben is, ha az épület alaprendeltetésétől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: lakás, műhely) is van benne, továbbá
- az előbbiekhez hasonló rendeltetésű, illetve a felsorolt létesítmények elhelyezésére szolgáló egyéb épület;
c) Egyéb épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott különálló épület, amelyben 30 kW-ot meg nem haladó csatlakozási teljesítményű műhely, üzem stb. van
(a továbbiakban együtt: épület).
(3) A KLÉSZ alkalmazásában a VKSZ-ben meghatározottakon túlmenően:
a) Fogyasztási hely: az elosztóhálózatra közvetlenül csatlakozó építési felvonulási villamosenergia-ellátás is, ha a kivitelező nem gazdálkodó szervezet,
b) Fogyasztói vezetékhálózat: a teljes érintésvédelmi rendszer is.
(4) Az érintésvédelemmel kapcsolatos fogalmak a következők:
a) Házi fémhálózat: az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5 m-nél nagyobb.
Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértékeket meghaladják. (Házi fémhálózat pl.: a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózata, vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet),
b) Villamosan összefüggő jól vezető: minden olyan fémszerkezet, melynek elemei egymáshoz hegesztéssel, forrasztással, szegecseléssel, csavaros kötéssel, vagy csővezeték esetén a szokásos karmantyús vagy karimás csőkötéssel vannak összeerősítve.
c) Önállóan is számottevő földelés:
- a vasbeton épületalap-földelés, továbbá az a más - természetes vagy mesterséges - földelés
- amelynek szétterjedési ellenállása (létesítés után vagy a földelőként való felhasználás előtt megmérve és bizonylatolva) 10 ohm-nál nem nagyobb, vagy
- amelynek a talajban fekvő hatásos (a talajfelszínnél legalább 0,7 m-rel mélyebben fekvő) teljes hossza
= vízszintes földelő esetén legalább 8 m,
= függőleges (rúd, cső) földelő esetén legalább 4 m, ezt a feltételt kielégíti 2 db egymástól legalább 2 m távolságra levő és egyenként 2 m hatásos hosszúságú földelő összekötése is.
d) Egyenpotenciálra hozó vezetékrendszer: (a továbbiakban: EPH) az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat - közvetlenül vagy közvetve - villamosan hatásosan összeköti.
e) Nullavezetővel egyesített földelőhálózat: (a továbbiakban: NEFH) a KLÉSZ és a vonatkozó műszaki előírás valamennyi előírásait kielégítő olyan EPH, amelyet nullázott villamos fogyasztóberendezések épületében építettek ki, és az a hálózat nullavezetőjével is össze van kötve.
f) A nullázás külső feltételei: azok az elosztóhálózati feltételek, amelyek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy a nullázásos érintésvédelem az adott elosztóhálózatra csatlakozó valamennyi fogyasztói vezetékhálózaton - a „nullázás belső feltételei”-nek az egyes fogyasztói vezetékhálózatokon való teljesülése nélkül is - alkalmazható legyen.
g) A nullázás belső feltételei: - egy fogyasztói vezetékhálózatra vonatkozóan - azok az MSZ 172/1-ben meghatározott különleges feltételek, amelyek teljesülése esetén az adott fogyasztói vezetékhálózaton a nullázásos érintésvédelem abban az esetben is alkalmazható, ha a „nullázás külső feltételei” egyébként nem teljesülnek.
II. FEJEZET
Létesítési előírások
3. § (1) Minden
- létesítendő épületben, továbbá
- meglevő épületben, ha a fogyasztói vezetékhálózat felújításra kerül
ki kell építeni valamely - az MSZ 172/1 előírásainak megfelelő - védővezetőt igénylő érintésvédelmi rendszert, függetlenül attól, hogy az épület létesítése, illetve a fogyasztói vezetékhálózat kiépítése idején milyen jellegű fogyasztóberendezések üzemeltetését tervezték.
(2) A védővezetőt el kell vezetni - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a mért fogyasztói hálózat villamos fogyasztóberendezés csatlakoztatására szolgáló mindazon pontjaihoz dugaszoló aljzat, tűzhely csatlakozás stb.).
a) ahol vezetékes érintésvédelmet igénylő fogyasztóberendezést terveznek csatlakoztatni, illetve
b) amely olyan helyiségben van, ahol az MSZ 172/1 szerint az érintésvédelem minden fogyasztóberendezés számára kötelező (meglevő épület felújítása esetén a 14. § (2) bekezdésében foglalt kivételeket is figyelembe véve).
(3) Nem kötelező a védővezetőt elvezetni
a) azokhoz a mennyezetlámpa csatlakozásokhoz, amelyeknél a lámpa felfüggesztésére szolgáló horgot megfelelő szigeteléssel látták el,
b) az oldalfalra szerelt, a helyiség tartozékát képező olyan lámpatesthez, amely védővezetőt nem igényel, mivel
- II. érintésvédelmi osztályú, vagy
- a fényforrás behelyezett állapotában megérinthető fémszerkezetet nem tartalmaz (pl.: porcelán lámpatest, porcelán vagy műanyag ferde fali foglalat).
4. § (1) Nullázást kell vezetékes érintésvédelmi módként kialakítani minden olyan épületben, illetve fogyasztói vezetékhálózaton, ahol
a) a nullázás külső feltételei teljesülnek, illetve
b) a nullázás belső feltételei teljesülnek vagy teljesíthetők.
(2) Meglevő épületben védővezetőként felhasználható
a) a korábban a házi főelosztó-berendezéstől, vagy házi csatlakozó szekrénytől kiépített különálló nullázó vezető (védővezető), vagy
b) az épületen belül fémcsöves megoldású folytonos vízvezeték nyomócső, a legközelebbi felújításig.
(3) Azokon a helyeken, ahová az MSZ 172/1 a nullavezető földelését írja elő, de ennek szétterjedési ellenállását nem határozza meg, önállóan is számottevő földelés felhasználásával kell a földelést kialakítani.
5. § (1) Védőföldelés alkalmazható védővezetőt igénylő érintésvédelem megoldásaként, ha a 4. §-ban meghatározott nullázási feltételek nem teljesíthetők.
(2) A védőföldelés szétterjedési ellenállásértékét az MSZ 172/1 előírásai szerint, a tervezett kismegszakítók, illetve biztosítók névleges áramerőssége alapulvételével kell meghatározni. 10 A-nál kisebb névleges áramerősségű kismegszakítót, illetve biztosítót 10 A-es névleges áramerősséggel kell a számításnál figyelembe venni.
(3) Meglevő épületben a méretlen villamos fogyasztói hálózat felújításáig védővezető céljára a házon belül fémes vízvezeték-nyomócső is felhasználható.
6. § (1) Áram-védőkapcsolást kell a védővezetőt igénylő érintésvédelmi módként alkalmazni, ha
a) a kizárólag nullázásos, vagy védőföldeléses érintésvédelem nem valósítható meg műszaki, illetve gazdasági okokból, illetve
b) a korábban létesített nullázásos vagy védőföldeléses érintésvédelem a hálózati, illetve fogyasztói követelményeknek már nem felel meg és gazdaságos módon nem állítható helyre.
(2) Áram-védőkapcsolásos érintésvédelmet kell alkalmazni - az elosztóhálózati viszonyoktól függetlenül - a 2. § (3) bekezdésének a) pontjában említett építkezési felvonulási villamosenergia-ellátás esetén.
(3) Áram-védőkapcsoló abban az esetben is alkalmazható, ha azt az (1) bekezdésben foglaltak egyébként nem teszik kötelezővé.
(4) Egy fogyasztásmérőről táplált fogyasztóberendezések érintésvédelmét elsősorban egy közös áram-védőkapcsolóval kell megoldani, amelyet
a) a fogyasztói főelosztótáblára, vagy annak közelében kell felszerelni és
b) a mért fővezetékbe kell beiktatni az (5) és (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) Mért fővezetékbe iktatott áram-védőkapcsoló alkalmazása esetén az azon keresztül táplált fogyasztói főelosztótábla mechanikusan (szerkezetileg) nem építhető össze más fogyasztásmérőről táplált fogyasztói főelosztótáblával, illetve leválasztó kapcsolót tartalmazó táblával.
(6) Az áram-védőkapcsolót, ha azt fogyasztóberendezésként (fogyasztóberendezés csoportonként) alkalmazzák a fogyasztói főelosztótábláról táplált vezetékbe kell beiktatni a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és - amennyiben technikai akadálya nincsen - a fogyasztói főelosztótáblára, vagy annak közelében kell felszerelni.
(7) A több fogyasztásmérőn keresztül ellátott fogyasztási hely (pl.: lakásban, vagy egy lakásos családi házban általános háztartási és külön mért éjszakai fogyasztás is van) teljes mért fogyasztói hálózatának érintésvédelme megoldható egy - a méretlen fővezetékbe beiktatott - áram-védőkapcsolóval is, a következő feltételek egyidejű kielégítése esetén:
a) a fogyasztási helyet egyetlen közös méretlen fővezeték táplálja,
b) a fogyasztásmérők egy fogyasztásmérő berendezést képeznek (egy helyre vannak felszerelve),
c) az áram-védőkapcsoló a fogyasztásmérő berendezés közvetlen közelében - a fogyasztásmérő berendezésre vonatkozó elhelyezési és felszerelési (zárhatósági) előírásoknak megfelelően - elhelyezhető,
d) a fogyasztási helyen egyidejűleg vételezhető maximális teljesítménynek (az egyes fogyasztásmérőkön vételezhető névleges csatlakozási teljesítmények összegének) megfelelő áram-védőkapcsoló rendelkezésre áll.
(8) A méretlen fővezetékbe iktatott áram-védőkapcsoló szerelésére a szabálytalan áramvételezés megakadályozására vonatkozó szabvány előírásait, valamint a (9) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(9) Nullázásos érintésvédelem esetén a védővezetőt a nullavezetőről - annak keresztmetszetétől függetlenül - az áram-védőkapcsoló előtt kell leágaztatni.
(10) Az áram-védőkapcsolásos érintésvédelem megvalósítására csak olyan áram-védőkapcsoló alkalmazható
a) amely feszültségkimaradás esetén nem kapcsol le önműködően, vagy a feszültség visszatérésekor önműködően visszakapcsol, és
b) amelynek megszólalási áram értéke (érzékenysége) és kellően gyors működése biztosítja az érintésvédelem kellő hatékonyságát. (Ezt a feltételt általában kielégíti a 30-300 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló.)
7. § (1) Az EPH-t ki kell alakítani minden olyan épületben, amelyben házi fémhálózat van
a) új épület esetén a házi fémhálózatok, illetve a villamos fogyasztói vezetékhálózat létesítésével egyidőben,
b) meglevő épület esetén a házi fémhálózatok, illetve az épületben levő méretlen villamos fogyasztói hálózat felújításával egyidőben.
(2) Azokat a házi fémhálózatokat, amelyek az (épület szekció) legalsó szintjére (pl.: pince, szerelőszint) is kiterjednek, ezen a szinten fémesen jól vezető módon össze kell kötni egymással, valamint a földeléssel (pl.: vasbetonalap földeléssel), továbbá
a) nullázás esetén a nullavezetővel - az MSZ 447 előírásait is figyelembe véve - elsősorban a házi főelosztó berendezésben, vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztásmérő berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla közelében,
b) földeléses érintésvédelem esetén a közös érintésvédelmi vezetővel elsősorban a házi főelosztóberendezésben vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztómérő berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla közelében.
(3) Azt a házi fémhálózatot, mely az épület - (2) bekezdésben említett - legalsó szintjére nem terjed ki, az előfordulásának megfelelő legalsó szinten kell összekötni.
a) nullázás esetén a nullavezetővel, illetve a nullázó vezetővel,
b) földeléses érintésvédelem esetén az érintésvédelmi védővezetővel.
(4) Meglevő épület házi fémhálózati, illetve méretlen fogyasztói hálózatának felújítása esetén a (3) bekezdés szerinti házi fémhálózatnak az EPH-ba való bekötése megoldható a fémes vízvezeték csővel való összekötésével is.
(5) Az épületnek legalább négy szintjére kiterjedő házi fémhálózaton a (3) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti összekötést az előfordulásának megfelelő legfelső szinten is el kell készíteni.
(6) Az EPH-ba be kell kötni a fürdőkádakat, fémből készült mosdóvályukat és más olyan üzemszerűen érinthető nagy kiterjedésű fémtárgyakat, amelyeknek felszerelési módjukból következően viszonylag jó vezető villamos kapcsolata lehet a földdel.
(7) Az EPH kialakításának egyéb kérdéseire és szerkezeti megoldására a vonatkozó műszaki előírás az irányadó.
III. FEJEZET
Az érintésvédelem létesítésével, átalakításával kapcsolatos f
AJÁNLOM AZ OLDALT
